32.Final ~ 1 rész~ 18+

1 hétig voltam bent a kórházban ez alatt,az idő alatt a nővérkék megmutattak mindent,amit anyaként kell csinálnom. Gikwang szinte minden nap bejött és segített nekem,amiben csak tudott.
-Indulhatunk?- kérdezte barátom.- A kicsik már az autóban vannak.- fogta meg kezem.
- Annyira fura,hogy már kicsi a hasam- simogattam említett testrészem,mire Gikwang kuncogott egyet.- Amúgy apuék most ott vannak nálunk?- kérdeztem miközben beültem a kocsiba.
- Igen,ma segítettek még pár dolgot beszerezni.- csatolta be övét.- Anyuék is itt vannak.- mondta  mosolyogva.- Szeretnék végre megismerni a kicsiket.- fordult hátra.- Tudod elég nyugodtnak tűnnek.
- Gikwang, most alszanak.- vágtam hülye fejet rá.
- Jól van na!- sértődötten indította el a kocsit. Egészen hazáig hallgatott.
- Most nem ám megsértődtél!- sétáltam oda hozzá.- Ne haragudj.- néztem kiskutyaszemekkel rá.
-  Rád haragudni?- húzott magához.- Nem tudnék.- adott puszit ajkaimra.-Ezért este egy kis kiengesztelésre számítok.- húzta kaján mosolyra száját..
- Perverz!-csaptam vállára majd kivettem SooMint a kocsiból.- Te hozd Suhot.- fordultam hátra egy pillanatra.
- Igenis főnők asszony!- nevetett fel. Lassan sétáltam fel a kicsivel kezembe olyan aranyos. Felérve a harmadik emeletre kinyitottam az ajtót,amint beléptem 12 szempárral találtam szembe magam.
- Jaj istenkém,de édes!- jött oda Gikwang anyukája, majd elvette a kicsit,hogy jobban szemügyre vehesse. Időközben az én drágalátos jövendőbelim is feltalált.
- Azt hittem már sosem találsz fel.- nevettem, miközben leültem a kanapéra.
-  Hát én is azt hittem.- adta át a kicsit anyukámnak.- Azt hiszem Suhoval nehéz lesz.- nevette el magát.- Annyit ficánkolt és meghúzta a hajamat is.- nevetett fel.- Nem rám ütött az is biztos.
- Szerintük meg pont rád hasonlít.- mondta Gikwang anyukája,mire elnevettem magam.- Te is pont ilyen voltál kicsinek..- kuncogott.
- Ezt megkaptad!- mutatott barátomra röhögve Yoseob.
- Kíváncsi leszek,ha lesz gyereked kire fog hasonlítani. Ashley-re vagy rád.- fintorgott barátom egyet,Yoseob gondolkozóba esett.
- Remélem,hogy rám mert akkor olyan jó képűek lesznek,mint az apjuk.- kacsintott és,mint a filmekben végig simított haján.
-Szegény kölykök ilyen abnormális fejjel nem szívesen mennek majd emberek közé.- röhögött Junhyung,majd oda sétált Ashley-hez és vállára tette kezét.- Kérlek dolgozatok úgy az ügyön,hogy rád hasonlítsanak. FIGHTING!- mielőtt Joker örömittas röhögésbe kezdhetett volna,Yoseob egy jó irányzott ugrással a földre teperte.
- Abnormális? Yong Junhyung miért vagy ekkora troll?Te soha nem fogsz felnőni?- kezdte püfölni.-Miért a te gyerekeid milyenek lesznek? Ha egyáltalán lesznek.
- Természetesen lesznek,és olyanok lesznek,mint az apjuk.- mivel senki se értette,hogy mit ért ezalatt,kis hatás szünet után folytatta.-Mint én. Helyesek,tökéletesek és tehetségesek,ez nyilvánvaló.
-Ja,cseszett nagy trollok.-morgott Yoseob.
- Chh.Meg szólalt a gödörből a lyuk.- kezdett kacarászni Ashley,mire Yoseob sértődötten nézett fel rá.
- Lázad az asszony!-röhögött még jobban Juny. Ezután a vita tovább folytatódott Ashley-vel kiegészülve.Mindenki nagyon jól szórakozott a kis "élő mozin" még én is teljesen belemerültem.Csak akkor eszméltem fel mikor két kar kúszott a derekamra,majd azok tulaja egy gyengéd csókot hintett a nyakamra.
- Legalább már nem minket piszkálnak.-  kuncogott Gikwang még közelebb vont magához.-Még egy kicsit hiányzik is.
-Jaj kis szerelmesek.-jött oda Juny,akit időközben Yoseob elengedett és inkább Ashleyt próbálta "megbüntetni" az előbbi beszólásáért.
-  Már úgy hiányoztál.- jegyeztem meg cinikusan.
-Oooh! Tudtam,ezért is jöttem ide.- legyintett  egy vigyor kíséretében.- Gondoltam szólok előre,hogy a gyerekeiteknek jó mesterük leszek.-tette vállamra kezét.-Remek troll lesz a padavanokból.-biccentett majd mielőtt reagálni tudtunk volna eltűnt és egy perccel később a fiúnkkal a kezében tért vissza.-Ifjú tanítvány 3 év múlva ezt a csúnya bácsit itt,aki amúgy az apukád csúnyán megfogod szívatni.-mondta  a kicsi Suho-nak Látván Juny elszánt tekintetét ijedten fordultam hátra.
-Drágám nem akarunk messzebb költözni?-kérdeztem még fejemmel hátra felé böktem,ahol a Beast trollja a "tanítványának" beszélt.
- Jaj a kicsiknek most már aludni kell menni igaz drágám?- ezzel Gikwang  odament és kikapta Juny kezéből Suhot.
-Ne a tanítványom!-kezdett hisztizni Junhyung.- Még el sem mondhattam neki,hogy hogyan szívassuk meg HyunSeung-ot!
Mintha meg sem hallottam volna a kislányért siettem,hogy a kistestvére után őt is a gyerekszobába vihessem.
Miután a két kicsit lefektettük, még egy kicsit beszélgetünk majd lassan mindenki haza széledt.
-Omo,elfáradtam.- bújtam Gikwang mellkasához  és egy puszit nyomtam arra.Majd még egyet és még egyet.
- Kár érte.- csókolt gyengéden a vállamra,s feljebb haladt egészen fülemig.- Pedig úgy megünnepeltem volna,hogy végre itthon vagy.- suttogtam fülembe.
-Talán egy kis ünneplésről lehet szó.-vigyorodtam el,majd egy csókba invitáltam őt.Csók közben belefészkeltem magam ölébe és ekkor megéreztem az odalent éledező kicsi Lee Gikwangot,minek következtében belemosolyogtam a csókunkba.-Gi-Gikwang ne-nem kéne bemennünk a szobába?- szakadtam el ajkaitól levegő után kapkodva.Gyorsan felkapott,mire automatikusan lábaimat derekán körbefontam,beérve lassan lerakott az ágyra majd ismét megcsókolt.Csak annyi időre váltak el ajkaink ,míg lehúztuk egymásról a felsőt.
- Szeretlek.- kezdte szívogatni,puszilgatni nyakam,s közben apró sóhajok szöktek ki számon.Kezeimet leeresztettem egészen nadrágja övéhez majd egy gyors mozdulattal kicsatoltam azt,lábaimmal leügyködtem róla nadrágját,s ezután ő is lehúzta rólam farmeromat,ismét fölém hajolt és megcsókolt közben melltartópántomat kezdte piszkálgatni.- Ajhh,nem akar lejönni ez a vacak.- mérgelődött.
- Segítsek?-kérdeztem kuncogva,mire egy segélykérő pillantást küldött rám,gyorsan kicsatoltam a "zavaró" ruhadarabot majd a szoba másik felébe hajítottam,Gikwang egyből melleimre tapadt az egyiket kezével masszírozta,míg a másikat ajkaival kényeztette,közben ajkaim közül elégedett sóhajokat engedtem ki.Mikor már nem bírtam felhúztam magamhoz majd megcsókoltam.
Kezeimet hátáról ágyékára vezettem,s az alsója alá nyúlva rámarkoltam nemes testrészére mi egy hangosabb nyögést váltott ki belőle.Fordított magunkon így én kerültem felülre,fölé hajoltam majd egy csókot nyomtam puha ajkaira.Kínzó lassúsággal haladtam lefelé.Leérve nyelvem végig húztam éledező férfiasságán,egy nyögés kíséretében hátra döntötte fejét,s úgy élvezte tovább.Kezemmel rámarkoltam hímtagjára majd  húzogatni kezdtem.Mielőtt még elélvezhetett volna abbahagytam az eddigi tevékenységeimet és átadtam az irányítást.Visszatért melleimhez,ahol egy kicsit elidőzött majd egyre-lejjebb és lejjebb haladt.Lehúzta az utolsó "zavaró" tényezőt,s nyílásom kényeztetésébe kezdett.Számat egyre hangosabb nyögések hagyták el.A csókot meg nem szakítva hatolt belém,ennek következtében bele nyögtem csókunkba,lassan mozogni kezdett bennem,s közben fokozatosan gyorsított a tempón.Hátára  vezettem kezeimet majd karmolgatni kezdtem.Hirtelen egy eget rengető érzés fogott el.,hátam megfeszült és elélveztem.Pár perccel később barátom is követte példám,lihegve dőlt rám. Cirogatni kezdtem hátát majd egy hirtelen jött ötlettől nyakát kezdtem harapgatni.
-Na!- kapta fel fejét nevetve.- Még mindig nem fáradtál el?
- Csak azt ne mond,hogy fájt!- kuncogtam,miközben felültem és lenyúltam a pólójáért,magamra húztam majd  beleültem ölébe,s elkezdtem játszadozni ismét,éppen a pólót akarta lehúzni rólam mikor valaki berontott a szobába,akkorát ugrottam ijedtembe,leszállni készültem Gikwangról mikor ő visszarántott.
- Bazdmeg Yong Junhyung!- kiabált rá barátom.- Mit keresel itt?- vonta kérdőre.
-  Yoseob,gyere végre valóra válhat egy régi álmod!- röhögve kiabált ki a másik trollnak,mire az ott termet.
- Menjetek ki kérlek legalább,addig amíg Gikwang felöltözik.- kérleltem őket szépen.- Gondolom nem vagytok kíváncsiak rá meztelenül.- erre a kijelentésemre hátrálni kezdtek.- Az ajtót csukjátok be..Köszi.- amint kimentem leszálltam Gikwangról majd az alsó gatyáját kezébe nyomtam.- Egy kérdés,hogy tudtak  bejönni?- kérdeztem az ajtóból visszafordulva.
- Nem tudom.- rázta meg fejét.- De mindjárt kiderítem.-motyogta miközben fel vett egy melegítő nadrágot,majd oda sétált hozzám és egy csókot nyomott ajkaimra.
- Addig én megnézem a kicsiket.- adtam még egy puszit ajkaira.Éppen,hogy kimentem az ajtón sírni kezdett Suho,minek következtében SooMin is megébredt.Felkaptam Suhot a kezembe,s csittitgatni kezdtem.
- Gikwang!- szóltam ki neki.- Betudnál jönni segíteni?- kérdeztem,pár perc múlva betalált és felkapta SooMint a kezébe és nyugtatni kezdte.Kimentem Suho-val a kezembe a konyhába,a  srácok még mindig ott voltak,Junhyungra egy gyilkos pillantást vettettem és folytattam utam a konyhába.Elővettem a tápszert gyorsan összeütöttem,s elkezdtem etetni.Olyan aranyos volt,ahogy a kis szemeivel méregetett.Miután kiürítette a cumisüvegét elővettem SooMinét is és bevittem Gikwangnak,hogy megtudja etetni. Suho csukogatni kezdte szemeit ezért visszafektettem kiságyába.
- Szerintem nyugodt kis gyerek Suho.- suttogtam Gikwang fülébe.- Amúgy,hogy jöttek be a fiúk és Ashley?
- Kulcsot másoltattak.- tette be SooMint a kiságyába,majd felém fordult.- Nyugi,elvettem tőlük.- kuncogva karolta át derekam.
- És mikor akarnak elmenni?- kérdeztem miközben puszit nyomtam ajkaira.
- Mindjárt elmennek.- mondta Gikwang és kiment a szobából,én pedig bementem a másik szobába.Hallottam mikor elküldte a fiúkat,mire elnevettem magam.
- Elmentek.- jött be a szobába.- Na hol is zavartak meg minket?-kérdezte egy kaján vigyor kíséretében,közben fölém hajolt.
- Hmmm..-estem gondolkozóba.- Azt hiszem itt.- csókoltam meg,miközben közelebb húztam magamhoz.

Aron pov:

Megemésztett a tudat,hogy Doona többé nem lehet az enyém.Teljesen magam alatt voltam.Pedig már több,mint egy év telt el azóta,hogy vége lett a kapcsolatunknak a hülyeségem miatt.Azt hittem,hogy még rendbe hozhatom a dolgokat köztünk,de késő volt.Lehet,hogy ez így volt megírva? És tovább kéne lépnem végre? De nem egyszerűen nem tudok,vagy egyszerűen nem is akarok? - ezernyi kérdés,amikre nem tudom a választ.Lehet,hogy még isten írja az én Love storymat? - estem gondolkozóba ismét.
Igen,teljes mértékben biztos vagyok benne.
~  Lehet,hogy egy nap képes leszek elfelejteni végleg Doonát,és új életet tudok majd kezdeni.~