3. Elment

Reggel ,ahogy vártam elaludtam .

Sietve indultam el a fürdő szoba felé minek következtébe elestem a fürdő szoba küszöbébe.

Nehezen ,de sikerült összekaparnom magam a földről majd bementem a fürdő szobába.

Meg próbáltam valami értelmes emberi kinézetet adni magamnak.

Majd vissza mentem a szobámba gyors felöltöztem majd lementem a konyhába inni valamit.

Szögdécselve mentem le a lépcsőn majd át a nappalin majd be a konyhába. 
Elővettem egy poharat majd engedtem bele vizet lassan szürcsölgetni kezdtem majd elindultam az ebédlőasztal felé majd a hozzám legközelebb lévő székre ültem le.
Az asztal közepén egy boríték kezdte basztatni a szemem egy ideig csak néztem mivel lusta voltam megnézni mi van benne aztán már kezdett idegesíteni , hogy ott van ezért rá hasaltam az asztalra és oda nyúltam érte.
Elkezdtem nyitogatni a levélbe pedig ez volt ..
~ Kedves Doo na  és Joon !
  Nem így terveztem el semmit , de egyszerűen nem bírom tovább. 
  Egyszerűen nem érzem/éreztem jól magam itt Koreába . 
  Ezért úgy döntöttem vissza megyek Amerikába .
 Nagyon sajnálom ..  De ne , hogy azt higgyétek azt , hogy nem szeretlek benneteket , mert igenis nagyon szeretettem mind kettőtöket ,de ezt meg kellet tennem tényleg nagyon sajnálom ...Remélem boldogulni fogtok nélkülem .. ! 


Kate ~
Mikor elolvastam nem hittem a szememnek egyszerűen a saját anyám , hogy tehet ilyet még , hogy szeret .
Ugyan már akkor nem hagyna itt ebben a nehéz helyzetben .
Miután kidühöngtem magam megfogtam a levelet és elindultam a Cube-hoz .
Mikor bementem a fiúk ott ültek a kávézóba annyira dühös voltam , hogy észre sem vettem őket , hanem egyenesen a lift felé mentem .
Mikor fel értem csak úgy berontottam apu irodájába majd a levelet ledobtam az asztalára.
- Ez meg mi ? - vette fel a borítékot majd bontogatni kezdte.
- Olvasd el és megtudod. - gyűlt könnybe a szemem mikor meglátta gyors elolvasta és ez által mindent meg értet majd oda jött hozzám és meg ölelt ...
- Várható volt .. Mindig mondogatta nekem , hogy nem érzi itt jól magát... - simogatta a hátam.
- De  akkor is az anyám  hogy tehetett ilyet ? - szinte üvöltöztem .
- Doo na nyugodj meg... Minden rendbe jön majd .. - ezzel a mondatával sikerült  lenyugodnom majd a szemem törölgetésével álltam fel .
- Ígérd meg ! - álltam vele szembe.
- Megígérem. - felelt határozottan. - De most jobb lenne ha te is neki állnál a munkádnak ..
- Rendben .. Kinél is kell kezdenem ?
- A B2st -nél .
- Rendben .. Köszönöm. -  Apu szavai elég megnyugtatóak voltak . Sokkal határozottabb  lett apu mint amilyen volt nem gondoltam volna , hogy a szavai ennyire nyugtatóak lesznek rám ..
A próba terembe mosolyogva léptem be már .
A fiúk érdeklődve fürkészték arcom.
- Sziasztok .. - ültem le közéjük.
- Szia .- köszöntek egyszerre. - Minden rendben ? - érdeklődve nézett rám Doo joon ..

- Igen vagyis nem mondanám  hosszú történet majd ha lesz időnk akkor el mondom . De most próbáljunk. - nem is mondtak / kérdeztek többet fel álltak ők is velem együtt majd neki láttunk a próbának .
2 óra tánc után úgy éreztük , hogy mára ennyi elég ezért abba hagytuk.
Már mindenki kiment egyedül én és Gikwang maradtunk a terembe ép indulni készültem amikor megszólított .
- Doo na !
- Tessék ? - fordultam vissza.
-  Mi volt a gondod reggel ? Annyira dühösnek néztél ki . - ismét könnybe borult a szemem.
- Anyu elme..- csuklott el a hangom majd  sírni kezdtem majd szorosan meg ölelt . Nem szólt semmit meg várta még lenyugszom . Mikor már úgy éreztem , hogy képes vagyok elmondani mindent kibontakoztam az öleléséből és újra mesélni kezdtem .
- Reggel az ebédlő asztalon egy levél várt .. Anyu azt írta  benne , hogy vissza megy Amerikába.
Ez miatt voltam reggel " dühös" ..- fejeztem be a mesélést.
- Sajnálom .. Nem gondoltam volna.
- Senki se gondolta volna .. Annyira vártam  a mai napot már ,de sikerült anyunak a kis üzenetével elvenni-e az életkedvem . - a kis beszélgetésünk után a nap hátra lévő részét együtt töltöttük nagyon sokat beszélgettünk . Sikerült Gikwang-nak elfelejtetni velem a dolgokat ..

Egy bizonyos ideig.......